Öt hónap múlva:

Jenna: Ma van a nagy nap. Olyan izgatott vagyok!

D: Én is. 

Jenna: El sem tudom hinni, hogy néhány óra múlva a feleséged leszek!

D: Igen. Én is így vagyok ezzel.

Jenna: Úgy örülök, hogy egymásra találtunk!

D: Még jó, hogy a professzor téged választott ki a társamnak.

Jenna: Igen. Ha ő nem lett volna, talán soha sem találkoztunk volna.

D: Valóban. Viszont, most, hogy így a professzor szóba jött, eszembe jutott, hogy mennem kéne hozzá, hogy tudjál készülni.

Jenna: Rendben. Akkor majd találkozunk az esküvőn.

D:

Jenna:

Jenna: Akkor vágjunk bele! Először is megcsinálom a hajam és a sminkem. Aztán jöhet a többi.

Jenna: Ez jó lesz. 

Jenna: Már csak fel kéne szenvednem a menyasszonyi ruhát.

Jenna: Meg is van. Most jöhet a nyaklánc.

Jenna: Huh, kész vagyok! De furcsa így belenézni a tükörbe! Viszont most jobb ha hívok egy taxit és megyek. Nem akarom lekésni a saját esküvőmet.

Az esküvőn:

Jenna: Akkor bemegyek. Jaj, annyira izgulok!

Mia: Itt van Jenna! Milyen szép!

Haru: Sss! Maradj csendben Mia!

Mia: Bocsi!

Jenna: * Mindenki itt van. Jaj, csak nehogy elbőgjem magam! *

D: Gyönyörű vagy!

Jenna: Köszi! Te pedig nagyon elegánsan nézel ki.

D: Te nem izgulsz?

Jenna: De igen. Méghozzá nagyon.

D: Nyugi, nem vagy ezzel egyedül.

Jenna: Ennek örülök.

D: Viszont ha nem bánod, akkor most feleségül vennélek!

Jenna: Oké.

D: Jenna, elfogadsz férjedül, míg a halál el nem választ?

Jenna: Igen.

Jenna: Hiroshi, elfogadsz feleségedül, míg a halál el nem választ?

D: Igen.

D:

Jenna:

Mindenki: Éljen az ifjú pár!

Professzor: Szeretnék köszöntőt mondani! Kedves Jenna és Hiroshi! Boldog vagyok, hogy egymásra találtatok. Szerintem ti egy nagyon jól összeillő pár vagytok, mint a magánéletben, illetve az eddigi munkátok során is bebizonyítottátok, hogy ti ketten bármire képesek vagytok, ha összedolgoztok! Remélem, ez a jó tulajdonság megmarad köztetek örökre! Sok boldogságot!

Mindenki: Sok boldogságot!

Mia & Haru: Éljeeeen!

D: Próbálok vágni egy szeletet.

Jenna: Hajrá, kicsim! Menni fog! Én hiszek benned!

D: Ha-ha! Látom, nagyon vicces kedvedben vagy!

Jenna: Nem, csak pusztán boldog vagyok.

D: Mond szépen: Á!

Jenna: Á!

D: Na, milyen?

Jenna: Finom. És jó édes.

D: Legalább annyira, mint te?

Jenna: Jaj, te! Mindjárt elpirulok!

D: Miért? Rossz, ha az igazat mondják neked?

Jenna: Nem, dehogy...

D: Jó, oké. Nem piszkállak tovább.

Mia: Amúgy, mi tudtuk Haruval, hogy ti össze fogtok jönni!

D: És honnan tudtátok?

Mia: Elég volt rátok nézni.

Haru: Pontosan.

Jenna: Jók az észrevételeitek! Remek nyomozók válhatnának belőletek!

Haru: Én az is szeretnék lenni majd egyszer.

D: Jenna, megyünk táncolni?

Jenna: Persze!

Jenna: Hihetetlen, hogy mostantól házasok vagyok.

D: Majd idővel megszokjuk.

Jenna: Tudom, hogy ez még korai kérdés, de te mikor szeretnél gyereket?

D: Fogalmam sincs. Mondjuk, nekem mindegy. Én bármikor örülnék egy kicsinek, viszont előre figyelmeztetlek, hogy nem fogok pelenkázni!

Jenna: Gondoltam. A pasik nem szeretik a gyereknevelés ennek a részét.

D: Az biztos!

D: 

Jenna:

Professzor: D, tíz perc és itt lesz a limuzin!

D: Rendben. Mindjárt megyünk.

Professzor: És meddig maradtok a Karibbon?

Jenna: Két hétig. Gondolom, addig csak tudnak várni a bűnözők.

Haru: D, ugye fogtok jönni a gyeribe?

D: Természetesen.

Haru: Akkor jó!

Professzor: Itt jön a limuzin!

Mindenki: Sziasztok!

D: Kicsim, akkor mehetünk?

Jenna: Igen.